Napjainkban egyre nagyobb hangot kap a logopédiában és a fogszabályozásban egyaránt a nyelvlökéses nyelés terápiája. Mielőtt e kórkép részletes boncolgatásába kezdenék, szeretném felhívni a figyelmet néhány „apróságra”, amelyekkel lépten-nyomon találkozhatunk.

• Szabálytalanul álló fogak: kifelé dől, befelé dől, elfordul, torlódik, réses.
• Aránytalan a két állkapocs egymáshoz való viszonya, pl. kisebb-nagyobb, szélesebb-keskenyebb, előrébb-hátrébb
• Szabálytalan fogsorzáródás: nyitott harapás, élharapás, bulldog harapás, keresztharapás stb.
• Az alsó és felső fogsor fogai közt eltérő a távolság. (pl. alsó fogak szorosan egymás mellett, felsők között rések)
• Szabálytalan szájpad (gótikus, széles, lapos)
• Túl nagy nyelv, esetleg ügyetlen is. (pl. nem tudja felemelni, csettinteni)
• Lenőtt vagy túl feszes nyelvfék akadályozza a nyelvet a megfelelő mozgásban.
• Mindig nyitva van a szája, nehezen tudja az orrán venni a levegőt.
• Túl erős a nyáltermelése, akár milyen nagyokat nyel, mégis sok nyál marad a szájában, ill. nyál a szájzugban.
• Kiszáradt, cserepes, berepedt ajkak.
• Gyakran náthás vagy allergiás, folyton duzzadtak a mandulái, horkol.
• Érdekesen eszik, mintha ki akarna esni az étel a szájából, vagy éppen nem rág, habzsol, gyakran félrenyel, csámcsog, esetleg túl sokáig nyamnyog egy-egy falattal.
• Hangosan, nagyokat kortyol.
• Nyelés közben grimaszol, esetleg beszívja ajkát, arcát vagy éppen felfújja az arcát, esetleg kidugja a nyelvét.
• Beszéd közben bizonyos hangoknál a két fogsor közé csúszik vagy a fogakhoz nyomódik a nyelve, nehezen javulnak a hanghibák, elhúzódik a pösze terápia.
• Már óvodás, esetleg iskolás, és még mindig cumizik, szopja az ujját, rágja a körmét, ceruzáját stb.
• A fogszabályozás hatására nem vagy csak nehezen alakul a fogazat.
• A már szabályozott fogazat visszarendeződik.

Mindezek részben okai, részben tünetei, ill. következményei a nyelvlökéses nyelésnek. Természetesen a fent említettek különböző kombinációkban és különböző súlyossági fokban jelentkeznek az egyes embereknél.

Mi a nyelvlökéses nyelés?

Nyelvlökéses nyelés folyamán a két fogsor nem záródik, a nyelv a fogakhoz támaszkodik és gyakran a két fogsor, ill. ajak közé csúszva láthatóvá is válik, a nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához pedig az arc, ajak és nyak bizonyos izmai túlságosan megfeszülnek, míg mások alul működnek. Mindezek együttes hatására harapási rendellenesség, fognövekedési anomáliák és beszédhiba alakul ki.

Ha azonban a nyelvlökéses nyelés és egyéb myofunkcionális (izomműködési) rossz szokások (pl. ujjszopás, cumizás, ajakszopás, nyelvszopás, „rongyi”rágás, körömrágás, ceruzarágás, ruha ujjának, nyakának rágása, szopogatása, szájlégzés, fogcsikorgatás, fogszorítás stb.) hatására ez az egyensúly felborul, akkor az

• negatívan hat az arc és a fogívek fejlődésére
• harapási rendellenességek: túlharapás, nyitott harapás, élharapás, keresztharapás, bulldogharapás
• fogazati eltérések: kifelé vagy befelé dől, elfordul
• beszédhibák: interdentális- vagy laterális szigmatizmus (két fogsor közötti vagy oldalsó ejtésű sziszegők), pöszeség, orrhangzós beszéd alakulnak ki.

Az elülső fogak elmozdulásához mindössze 1,7 grammnyi nyomóerő is elegendő, ehhez képest az alsó ajak 100-300 grammnyi, a nyelv pedig 500 grammnyi erő kifejtésére képes. Ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy hányszor nyelünk egy nap, meg sem lepődünk, hogy nyelvlökéses nyelés esetén a fogak elmozdulnak a helyükről, és az állkapcsok növekedése, fejlődése is eltér az átlagostól. Percenként kb. egyszer, de beszéd, rágózás, evés-ivás során többször, egy nap leforgása alatt akár 1000-2000 alkalommal is nyelünk. Így az állkapcsokra és fogakra naponta 1000-2000 alkalommal is hatást gyakorolnak a különböző irányú és nagyságú erők.

Az arc- és ajak izmainak túlműködése kívülről befelé hat, tehát szűkíti a fogívet, gátolja az állkapocs növekedését, a fogak torlódását, bedőlését, gótikus szájpadot és nyitott harapást eredményez.

A nyelv hibás működése belülről kifelé hat, és nyelvlökéses nyeléskor, valamint a hangok interdentális- vagy laterális ejtésekor a fogak kifelé dőlését, legyezőszerű szétterülését, ill. a lökésnek kitett állkapocs intenzívebb növekedését idézi elő.
Természetesen az esetek súlyossága változik a nyelések gyakorisága, a kifejtett erő, valamint az eltelt idő függvényében.
A nyelvlökéses nyelés okozta fogazati eltérések hosszú távon a már említetteken kívül egyéb fogászati problémákat is okozhatnak, mint pl. az állkapocsízület működési zavarai, fogszuvasodás, ínygyulladás, fogak kilazulása, fogak korai elvesztése, a híd, implantátum, protézis kilökése.

A nyelvlökéses nyelés etiológiája:

• A nyelvlökéses nyelést a csecsemő- és kisgyermekkorban élettani sajátosságnak tekintjük, hiszen az anyamellről való táplálás másképp nem lehetséges. Előfordulása az életkor növekedésével csökken, és kb. 5 éves korra fokozatosan megszűnik. Ha azonban a nyelvlökéses nyelés a vegyes fogazat kialakulása után is fennáll, már kórosnak tekinthető.
• A myofunkcionális (izomműködési) rossz szokások, mint pl. az ujjszopás, cumizás, ajakszopás, nyelvszopás, ajakbeszívás, „rongyi” rágása, köröm- és ceruzarágás stb. a nyelvet rendellenes helyzetben tartják és megakadályozzák a fogsorok záródását. Ezen kívül az ujjak, az arc- és ajak izmainak feszítő, nyomó hatása számtalan harapási és fogazati eltérést idéz elő.
  

  Az alsó állcsont hátranyomódása, a felső frontfogak kifelé dőlése – Ujjszopás következményeként nyitott harapás.

• A szoptatás elmaradása. A szopás igen aktív izommunkát igényel a csecsemőtől, és ha elmarad vagy igen rövid ideig tart, akkor nem kellőképpen erősödik a nyelv és az orofaciális izomzat.

• A túlzásba vitt, ill. elhúzódó cumisüvegből való táplálás. A cumi mind anyagában (pl. keménység), mind anatómiailag eltér a mell és a mellbimbó pontos másától, ezért negatívan hat az állkapcsok, a szájpad és a fogak fejlődésére. Hatására a felső állkapocs (maxilla) szűkül, torlódnak a fogak, emeli a szájpadot (gótikus szájpad), az alsó állkapcsot (mandibula) pedig szélesíti.
• Nagy lyukú cumisüvegből való táplálás. Ma már nagyon ritkán fordul elő, de a 70-80-as években bevett szokás volt, hogy nagy lyukat vágtak a cumira, így abból könnyen jött a folyadék, elég volt szinte megbillenteni. Ez esetben a baba nem szív, hiszen anélkül is jön a folyadék, nyelve nem hátrafelé mozdul, hanem előre lök, hogy lezárja a cumiból szüntelen áramló folyadékot. Így nemcsak egy előre lökő rossz nyelési technika rögzül, hanem az arc, ajak és nyelv izmai sem megfelelően fejlődnek.
• Túlzásba vitt csőrös itatópohárból való ivás. Ha szelepes az itatópohár, akkor hasonló a szituáció, mint a cumisüvegből való táplálásnál, ha pedig szelep nélküli, akkor a nagy lyukú cumisüveg hátrányai érvényesülnek.
  A csőrös itatópoharak helyett javasolnám – akár már 6 hónapos kortól – a hagyományos pohárra emlékeztető, ám csöpögés mentes itatópoharat, amely peremének bármely részéről könnyen ihat a baba, mint egy pohárból.
  
• Rágás hiánya. (Kizárólag pépes étel adása a tejfogak kibújása után is, ill. kizárólag rágást nem igénylő főzelékek, tésztafélék fogyasztása.) A rágás ugyancsak aktív izommunkát igényel, amelyben részt vesznek az arc, ajak és nyelv izmai is. Ha a gyermek csak nyel, nem megfelelően fejlődnek ezek az izmok. Ha a gyermek rágás helyett a nyelvével a szájpadláshoz nyomva pépesíti az ételt, az a nyelv bizonyos izmainak túlfejlődéséhez vezet, lapítja a szájpadot, tágítja a felső fogívet és a fogak távolodását, kifelé dőlését eredményezi, míg az alsó állkapocs fejlődése elmarad a felsőhöz képest.
  

  Rágás hiánya, szájpadhoz nyomással az étel pépesítése

• Duzzadt mandulák. A túl nagy garatmandulák a nyelvet elülső alsó helyzetbe kényszerítik. Ez esetben a nyelv az alsó állkapocsban helyezkedik el, és előre nyomott helyzetéből kifolyólag nagyobbnak tűnik valódi méretétől, és gyakran annyira előre kényszerül, hogy el sem fér az alsó fogmederben, kicsúszik. A duzzadt orrmandulák okozta orrdugulás hatására pedig szájlégzés alakul ki.
  
• Szájlégzéskor (oka pl. duzzadt orrmandulák, krónikus légúti allergia, orrdugulás, orrsövényferdülés, orrpolip) az ajkak nyitva vannak, a levegő közvetlen a szájba jut. (Mivel a baktériumokat és vírusokat tartalmazó levegő kihagyja az orr melegítő és szűrőrendszerét, szájlégzőknél gyakrabban fordul elő légúti fertőzés, aminek következtében ugyancsak akadályozott az orrlégzés.) Mivel a felsőajak izmai nincsenek használatban, ezért az alulfejlettebb, megrövidül, és emiatt gyakran a front fogak is láthatóak. A nyelv az alsó állkapocsban helyezkedik el, ezáltal megszűnik a nyelv felső fogívet kitartó ereje, amely nyitott harapást, szűk maxillát, a felső frontfogak torlódását és elégtelen arcfejlődést eredményez (jellegzetes hosszúkás arc).
  

  Szájlégzés, nyitott harapás – Szűk, alulfejlett orrjáratok

• Az utánzásnak igen nagy szerepe van a nyelés kialakulásában. Az utánzás egy ösztönös késztetés, már a pár hónapos csecsemő is figyeli szüleit, testvéreit, a környezetében lévőket és másolja azok mozdulatait, viselkedését, beszédét és nyelését is. (A kisgyermek az első 6 évében nem tanul, csak utánoz.)
• Foghiány (fogváltás, foghúzás, trauma) esetén a hiányzó fog vagy fogak helyére csúszik a nyelv, amely átmeneti nyelvlökéses nyelést okozhat, azonban ha nem történik meg a fogpótlás, rögzülhet is a hibás nyelés.
• Az öröklésnek is van szerepe a nyelvlökéses nyelés kialakulásában, pl. lenőtt nyelvfék, a betegségekre való hajlam, az arckoponya, a fogak fejlődése (pl. kicsi állkapocs-nagy fogak), valamint a beszéd és a koordinációs készség szempontjából is.
• A lenőtt nyelvfék (frenulum) gyakorlatilag az alsó fogmederhez „köti” a nyelvet. A lenövéstől függően nem vagy csak alig lehetséges a nyelv emelése, mozgatása. A nyelvizmok a normálistól eltérő irányba fejlődnek, nyeléskor a nyelv az alsó fogakhoz és az alsó állkapocshoz nyomódik, intenzívebb növekedésre késztetve azt (progenia, bulldogharapás).
  

  lenőtt nyelvfék

   

  

A terápiás team:

Mivel számos tanulmányban beszámoltak már arról, hogy a nyelvlökéses nyelés, a testtartásproblémák, a szájlégzés, a craniofaciális izomdiszfunkciók, valamint a fogazati és harapási rendellenességek között összefüggés van, ezért a nyelvlökéses nyelés kezelése csak a különböző szakemberek együttműködésével, azaz interdiszciplináris team- munka révén lehet hatékony.

A logopédus szerepe a helyes nyelés és a helyes légzés megtanítása, az izomdiszfunkciók (hibás izomműködés) megszüntetése, a helyes izomműködés kialakítása és a hibásan ejtett hangok korrigálása.

Az orthodontus (fogszabályozó orvos) a harmonikus arc kialakítását, a fogfejlődési- és harapási anomáliák megszüntetését végzi.

A fogorvos végzi a fogpótlás, esetleges foghúzás, valamint a fogszuvasodás, fogágybetegségek stb. kezelését.

A szájsebész feladatkörébe tartozik a nyelvfelmetszés és egyéb szájsebészeti műtéti eljárások elvégzése.

A fül-orr-gégész a krónikus légúti betegségek, allergia, orrdugulás, duzzadt mandulák, orrpolip, fülgyulladás stb. gyógyításában vesz részt.

A gyógytornász, manuálterapeuta, craniosacralis terapeuta, masszőr stb. a helyes testtartás és a harmonikus izomműködés kialakításában elengedhetetlen.

A légzésterapeuta (Buteyko-légzés) asztma, szájlégzés esetében jelenthet megoldást.

A pszichológus, kineziológus a myofunkcionális rossz szokásokról (pl. ujjszopás, cumizás, körömrágás, ajakszopás stb.) segít leszokni, valamint segít egyéb másodlagos pszichés sérülések feloldásában és az önbizalom erősítésében.

Kezelés előtt – kezelés után:

Nyelvlökéses nyelés ajakbeszívással, ujjszopás, szájlégzés.

Felső állcsont túlharapása, alsó állkapocs hátrébb tolódása, szűk fogívek, gótikus szájpad, előre álló felső metszők, köztük hézagok, a felső ajak izomzata megrövidült.

Mivel az arcfejlődés 70%-a a gyermek 5 éves koráig lezajlik, a maradék 30% pedig a vegyes fogazati időszakban történik, ezért nagyon fontos a nyelvlökéses nyelés komplex kezelésében a helytelen izomműködés és a myofunkcionális rossz szokások mielőbbi megszüntetése a harmonikus arcfejlődés és a tartósan eredményes fogszabályozás érdekében, mert a fennmaradó hibás izomműködések képesek visszarendezni a már szabályozott fogazatot. Ezért a harmonikus arcfejlődés érdekében célszerűnek tartjuk a logopédiai és az orthodontiai kezelések mellett a légzésre és testtartásra irányuló kezeléseknek is MINÉL KORÁBBI (akár már tejfogazatban történő) elkezdését.

 

Forrás:

Vassné Kovács Emőke – Rehák Gizella dr.: A nyelvlökéses nyelés Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.
http://szajapolas.network.hu/blog/szajapolas_klub_hirei/rossz_szokasok_amelyek_fogazati_rendellenessegekhez_vezetnek
http://www.fogvedo.hu
http://www.youtube.com/watch?v=YzL4VS_4kSA
http://www.youtube.com/watch?v=6fSchQ5UxXQ&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=FmBFt3xqp2c&feature=related
http://www.entusa.com/frenulectomy.htm
http://newborns.stanford.edu/Frenotomy.html
http://www.identalhub.com/article_examination-of-thumb-sucking-patient-28.aspx
http://www.myofunctional-therapy.com/what-is-myofunctional-therapy.html
http://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2016/07/30/buteyko-breathing.aspx